2012. február 22., szerda

Csoki

Szóhoz se tudok jutni. Nem rég jöttem fel a kutyákkal éppen Izzyt ettem mikor anya mondja hogy menyek egy kicsit majd mondja hogy beszéljünk. Itt meg meg voltam ijedve hogy nah már megint mit csinálhattam. És teljesen ledöbbentem amit anya mondott. Csoki elpusztult. Teljesen megrázott ez a dolog kirázott a hideg azt se tudtam hova nézzek imádtam ezt a kutyust. Főleg hogy Paminak az apja volt. Végig pörgött bennem minden hogy menyi mindent csináltam vele. Vele kóstoltam bele a kutyák tanításának világába. Menyi sétát megtettem vele. Igazából olyan nagy dolgokat nem tettünk de még is nekem hatalmas kincs az az idő amit vele tölthettem sajnálom hogy az elmúlt 1 évben már nem tudtam vele foglalkozni és teljesen háttérbe szorult.Az utolsó emlékem róla az hogy Hátra zártam a kertbe mikor Pamit hoztuk el. Vén róka már megjárta a saját útját. És az örök vadászmezőkre tért. Szerencsére nem szenvedett sokat azt mondta anya ahogy neki mesélték a telefonba. Múlthét csütörtökön lett rosszul akkora már nem látott semmit majd Péntek reggel örök álomra hajtotta a fejét. És itt hagyott minket.

Még fittebb korában:
És az elmúlt pár évben:
































Szép hosszú 14 év volt mindent köszönök neki.

2 megjegyzés: