Februári beszámoló

Illene már valami kis szösszenetet írnom hogy mi minden történt velünk az elmúlt időszakban.
Először is kezdem a kutyasulis dolgokkal agility terén edzegettünk fejlődünk a zónák szuper bomba biztos (2on 2off) sajna erre a bomba biztosságra viszont rá megy az idő hisz Izzy nem oldja fel magát olyan gyorsan a zónából mint ahogy azt én szeretném. Az engedelmességi feladatok meg nagyon ingadozók hol megy hol nem persze ez annak függvényében van így hogy menyit gyakorlok a kutyával. ŐV-zni még ilyen játékból csináljuk persze mindenki másnak megfog bármit kivéve a segéd. Nah de hát nem is az a fajta ösztönökkel rendelkező kutya.

Pamikát is sikerült meglátogatni és még a kertbe is ki vittük magunkkal ahol egy jót mókáztunk. Jó kondiba van nagyon viszont sajnos a is betegsége továbbra is fent áll. Újra előkaptam a gépem és próbáltam használható képeket készíteni a csajokról ami szerintem jól sikerültek ahhoz képest hogy eddig Pamiról sose tudtam egy értelmes képet lőni 

 Ahogy tavaszodik kifele úgy a séták se maradhatnak el. Így néha néha néhány kutyás baráttal összejövünk itt ott és egy jót sétálunk az erdőbe vagy a Sóstói tónál, Más kutyafutikra is ellátogattunk hátha akad valami új pajtás. 

Talán a leg kiemelkedőbb program a múlthónapban az idei év első bemutatónk reggel 9 kor kezdtünk egy kisebb csapattal a menhelyen mivel az ivartalanítás világnapját ünnepelték egy örökbefogadó nappal egybekötve. Először egy csoportos pórázon való engedelmességi feladatokat mutattunk be. Majd ugyan ezt póráz nélkül de itt már csak 4. Mivel hely szűkén nem nagyon lehetett így dolgozni. Majd Zsófi és az apukája a német juhászukkal különböző apport feladatokkal kedveskedtek a nézőknek. Ezután mi trükköztünk az agilitysek egy kicsit. Majd jött a mi profilunk az akadálypálya egy kisebb szokásos akadálysort állítottunk fel hogy ebből majd egy kör k.o-t mutassunk be amit a közönség általában nagyon kedvel vagy is ezt vettük észre bár nem is tudom miért talán azért mert itt bakizunk és bolondozunk a legtöbbet.
Miután le menta bemutató Izzyt leraktam és anyáékkal körbe néztem a menhelyen rengeteg emlék és érzés kerített hatalmába az a sok meggyötört kutyaszempár ahogy egy kis simiért préselik magukat a kennel ketrecéhez. És amikor majd 6 év után ismerős pofikat látok meg a sírás kerülgetett. Hisz régen én is önkéntes voltam itt és ezeket a kutyák heti redszerességel sétáltattam takarítottam a kenneljüket és mikor egy öreg majd 13 éves kutya vissza pislog rám és én tudom hogy vele is mit éltem át és azóta ő itt van és várja az igazit leírhatatlan érzés ez amit abba a pillanatba éreztem.
A kis látogatás után a programok nem álltak le. Következett egy kutya ivartalanítása amit meglehetett nézni egy oktató műtőből amit egy üveg falválasztott el. Érdekes volt és tanulságos.

  

Belehúztunk

Elég mozgalmasan telt az elmúlt időszak. Először is egy hétig vigyáztam Zsizsikre a tünemény uszkár hölgyeményre. Egy pár napig ismét 3 kutyás lehettem. De azt kell hogy mondjam hogy kicsit nehéz volt vele eleinte nem akarta felvenni az életritmusunkat. Izzyt nagyon dominálta de 2-3 nap alatt le rendeztünk mindent és utána tiszteletbeli falkataggá vált. Nagyon sokat jártunk azon a héten régen látogatott helyekre és egy vérbeli apportos kutyával egy élmény labdázni :D

 Sajna hamar el telt ez az egy hét így Zsizsiktől könnyes búcsút vettünk. Ezután próbáltam be indítani a bikejöring projektemet. Ami most még elég sufnitunigolt felszerelésekkel van megoldva de valahogy csak el kell kezdeni a gyakorlást persze biztonságos eszközökkel. eszkábáltam egy számomra tökéletes anyagokból kiválasztott bicikli távtartót ami nem más mint egy sátornak a váza és kis gyűrű a végére nah már most a bicajhoz való rögzítés hagy némi kivetni való dolgot mivel csak oda van kötözve de az bomba biztosan. Első kört Izzyvel tettem meg távtartó akkor jól szuperált viszont a csajos nem húzott de még elöl se nagyon ment csak a bicikli mellet kocogott a folyamatos bíztatásomra ment csak elé de az is csak addig tartott. Majd másnap kipróbáltam Frenkivel. Nála is szint úgy semmi húzás semmi előre menetel talán anyi hogy nem mellettem jött hanem a kerék vonalába és néha néha belehúzott akkor meg hatalmas szóbeli dicséreteket kapott. Majd elékezett az idő hogy megkockáztassam a 2 kutyás tréninget és lás csodát az elején a szárak kavarodását eltekintve hihetetlen jó volt a 2 kutya elöl és húztak mint az atom :D Sajnos a nagy sár ellenünk volt vagy is inkább a bicikli ellen így sincs túl jó állapotba és meg is adta magát le esett a lánc. Nagy nehezen kicibáltam a fogaskerekek közül és vissza raktam a helyére ekkor rájöttem hogy nem jó egyik váltó se hát szerintem a nem létező dolgokat is lekáromkodtam az égről. De van  csudi ügyes dolgozni vágyó kutyám és ők végig hazahúzat úgy hogy csak egy nagyon minimálisat tudtam segíteni nekik a ramaty bringám miatt. Szerencsére azóta szervizbe került és megoldódtak ezek a problémáim szóval ha az idő is engedni fogja megyünk még.

A sulis időszak is eljött. Mivel enyhült egy az idő ezért tartottunk egy agility edzést khm ami inkább feszültség és energia levezetésnek szolgált mert a kutyák mint a hülye csak mentek a maguk feje után majd mikor áradtabbak voltak lehetett velük valamit kezdeni.

Másnap is elmentünk egy engedelmes foglalkozásra. És meg volt életem első esése kutyázás közbe persze a legnagyobb sárba :) 

És a múlthétvégén ismét eljutottunk Debrecenbe a DASZE csapatához. Egyszerűen imádom ezt a csapatott olyan kedvesek segítőkészek és olyan jó hangulatú a foglalkozás is. És ismét nagyon sokat tanultunk. Amit itthon is fogunk tudni kamatoztatni. Izzy sajnos nagyon rá van állva a zónás akadályokra és a szlalom se ment úgy neki ahogy itthon szokott de a végére csak össze kapta magát és megmutatta hogy nem olyan hülye ő mint ahogy tettei magát :D Jó hosszú kis edzés volt el is fáradtunk rendesen. Remélem a jövőbe fogunk tudni még menni. :)

2014

Igen meg szerettem volna írni ezt a kis szösszenetet a múlt évről.
Azt hiszem ez az év csúcsszuper volt teli tele kutyás élményekkel,programokkal.
Ami szerintem a legszámottevőbb hogy felkértek hogy tartsak néha fegyelmező és hobby agilityt ezáltal megnyílt felém a kutyás lét minden formája.Rengetek új barátokat szereztünk új kiképzési módszereket ismertem meg és egyre többet tanultam kiképzőktől és elsősorban a kutyáktól. De még hosszú az út előttünk.


Izzyvel úgy érzem hogy ennél jobb kapcsolatunk nem is lehetne. Minden mozdulatát tudom mikor mit tesz és mit reagál és ő is szintén. Agility terén szeretnék mostmár hivatalos osztályokba hivatalos versenyeken is indulni. És valami új spartba is beleszeretnék fogni ami nem más mint a bikejöring csak mivel kicsit mérethátrányba vagyunk ezért Frenkót is be szeretném fogni erre a sportra. De vele még javítani kell a kapcsolatomat.
Mert hallagatrám és nem veti meg a társaságom de még is érzem a szakadékot közöttünk de a gyakorlások alatt szépen építünk egy kis hídat hogy igen is mi is tudunk együtt dolgozni úgy mint Izzyvel.

Minden jó, de mégsem

Nos kezdem ott hogy nem történt semmi érdekes velünk már 3 hete nem tudta kijutni a sulira mivel mindig közbejött valami utazás,betegség,család látogatás így sajnos meglátszik Izzyn is telis tele energiával és habár igaz hogy gyakorolgatok itthon de az még se olyan.

 

Karácsony előtt pedig beütött a baj. Frenkinek megy a hasa. Eleinte úgy voltunk vele biztos csak átcsapta valami. De mikor már 3. nap se múlt a hasmas mentünk a dokihoz. Meg ultrahangozták bélgyulladás. Hú szuper.Egy jó pár napig antibiotikumot szedett de nem javult. Ezért most szombaton vissza vittük sajnos túl sok mindent nem tudtak segíteni mert nem volt labor hogy levegyük a vért ezért kapott még antibiotikumot.
Ma pedig vissze mentünk levették a vért nagy nehezen mivel a királyfi egy hisztérika. Sajnos még várjuk az eredményeket.

Viszont hogy legyen egy kis jó hír is Izzy megnyerte a lájkgyűjtős játékot ezért a csajos is elkísérte Frenkit az állat kórházba hogy átvegye a nyereményét.
Én válogathattam össze az ajándékokat. A bőség zavara hírtelen eluralkodott rajtam és nem tudtam mit választani. De végül is sikerült. Egy izületvédő kapszulát egy julius k-9 vízi tölthető "dummy"-t és már oly rég ki akartam próbálni a Bervacto rágó tablettát ezért ezeket választottam bár majd az utóbbit később fogom hasznosítani mikor szezonja lesz.

Doki és gyakorlás

Múlthét péntekre volt időpontunk oltásra illetve az éves röntgen ellenőrzésre Izzy tüdeje miatt mivel fülesem néha néha befullad ami nem tudjuk miért történik és nem tudják az orvosok se megmondani. Viszont régen mikor nagyon súlyos volt akkor víz volt a tüdejébe de ennek semmi nyoma. Noh de ne ugorjunk így előre. Megérkeztünk a váróba egyből fogata is minket egy súly ellenőrzés ami számomra meglepő volt mivel a csajos most 10,4 volt pedig azt hittem hogy hízott de akkor csak a dundi bunda teszi. Megkaptak az éves oltását. Majd jött a a nagyobb dolog az rtg noh már ha csináljuk akkor csináljunk egy csípő ízületi szűrést. Ugye előtte már az ismerősünket kikérdeztem aki ismeri Izzyt hogy nem e kell altatni és persze az volt rá a válasz hogy nem szükséges úgy is lehet vele mindent csinálni. Ez be is igazolódott. A doktornéni is mikor végeztek a röntgenek mondta hogy akár műteni is lehetne olyan nyugiba feküdt akár hogy rakták.

Ahogy a fentiekben említettem a mellkasa tüdeje szép abban látszódnak az erek viszont annyi volt hogy egy kicsit a nyirokcsomói be vannak duzzadva de nem vészes. A csípőjével sincs semmi gond minden szép és jó. 

Ma pedig kimentünk Orosra a kertbe kicsit gyakorolni mivel a hétvégén nem leszek itthon és meg kell fárasztani egy kicsit az ebzetete. Minden jól ment ügyi volt figyelt pörgött így mindig a legjobbkor abba hagytuk játék és menjünk kicsit csatangolni.
Nem merem azt mondani hogy elfáradt de majd vasárnap ha hazajöttem biztos megyünk még egy jókora sétára.

Gyakorlós hónap

Egy kis összegzés az elmúlt időszakról. Túl sok esemény nem történt velünk gyakorlás megy ezerrel hibák kijavítása stb,séták és miegymás.

Ugye hogy be jön a hideg az agilitynek lőttek mivel a suliba többnyire leszúrhatós aksik vannak.
Így most megpróbálok nagyobb hangsúlyt fektetni az Őrző-védőre. Mivel Izzynél változó hogy mikor milyen lelkiállapotba van de mostanság vagyis olyan 2-3 hete tudom azt mondani hogy stabilan oda áll és fog persze még csak rongyozik. De számomra ez is nagy öröm mert tudom hogy honnan indultunk. Mivel egy kedves "kiképző" mindenképp a támadást akarta kihozni belőle és így teljesen megfélemlítette a kutyát ezért küszködések árán de most itt tartunk.
Azóta is rengeteget hurkázok itthon vele és próbálom átadni idegeneknek is hogy húzgálják ők is neki hogy csak a jó maradjon benne és a játék öröme.

 

Múlthéten pedig a két hősszúfülűvel voltam egy jó nagyot sétálni a szántók fele ugye vittem a gépet is mondom hátha lövök pár normális fotót de ahogy egyre kentibb sétáltam a városból úgy lett egyre sűrűbb a köd is. Így a fényviszonyok és szinte semmi nem akarta hogy fényképezzek.
De azért próbálkoztam. A két lökött meg egymást hajkurászták vagy épp a szagokat követték.