Februári beszámoló

Illene már valami kis szösszenetet írnom hogy mi minden történt velünk az elmúlt időszakban.
Először is kezdem a kutyasulis dolgokkal agility terén edzegettünk fejlődünk a zónák szuper bomba biztos (2on 2off) sajna erre a bomba biztosságra viszont rá megy az idő hisz Izzy nem oldja fel magát olyan gyorsan a zónából mint ahogy azt én szeretném. Az engedelmességi feladatok meg nagyon ingadozók hol megy hol nem persze ez annak függvényében van így hogy menyit gyakorlok a kutyával. ŐV-zni még ilyen játékból csináljuk persze mindenki másnak megfog bármit kivéve a segéd. Nah de hát nem is az a fajta ösztönökkel rendelkező kutya.

Pamikát is sikerült meglátogatni és még a kertbe is ki vittük magunkkal ahol egy jót mókáztunk. Jó kondiba van nagyon viszont sajnos a is betegsége továbbra is fent áll. Újra előkaptam a gépem és próbáltam használható képeket készíteni a csajokról ami szerintem jól sikerültek ahhoz képest hogy eddig Pamiról sose tudtam egy értelmes képet lőni 

 Ahogy tavaszodik kifele úgy a séták se maradhatnak el. Így néha néha néhány kutyás baráttal összejövünk itt ott és egy jót sétálunk az erdőbe vagy a Sóstói tónál, Más kutyafutikra is ellátogattunk hátha akad valami új pajtás. 

Talán a leg kiemelkedőbb program a múlthónapban az idei év első bemutatónk reggel 9 kor kezdtünk egy kisebb csapattal a menhelyen mivel az ivartalanítás világnapját ünnepelték egy örökbefogadó nappal egybekötve. Először egy csoportos pórázon való engedelmességi feladatokat mutattunk be. Majd ugyan ezt póráz nélkül de itt már csak 4. Mivel hely szűkén nem nagyon lehetett így dolgozni. Majd Zsófi és az apukája a német juhászukkal különböző apport feladatokkal kedveskedtek a nézőknek. Ezután mi trükköztünk az agilitysek egy kicsit. Majd jött a mi profilunk az akadálypálya egy kisebb szokásos akadálysort állítottunk fel hogy ebből majd egy kör k.o-t mutassunk be amit a közönség általában nagyon kedvel vagy is ezt vettük észre bár nem is tudom miért talán azért mert itt bakizunk és bolondozunk a legtöbbet.
Miután le menta bemutató Izzyt leraktam és anyáékkal körbe néztem a menhelyen rengeteg emlék és érzés kerített hatalmába az a sok meggyötört kutyaszempár ahogy egy kis simiért préselik magukat a kennel ketrecéhez. És amikor majd 6 év után ismerős pofikat látok meg a sírás kerülgetett. Hisz régen én is önkéntes voltam itt és ezeket a kutyák heti redszerességel sétáltattam takarítottam a kenneljüket és mikor egy öreg majd 13 éves kutya vissza pislog rám és én tudom hogy vele is mit éltem át és azóta ő itt van és várja az igazit leírhatatlan érzés ez amit abba a pillanatba éreztem.
A kis látogatás után a programok nem álltak le. Következett egy kutya ivartalanítása amit meglehetett nézni egy oktató műtőből amit egy üveg falválasztott el. Érdekes volt és tanulságos.