Sajna a verseny előtti hétben a jobb lábfejem teljesen be volt dagadva így a héten otthon pihentettem volna csak mindig volt valami. Így azt is kitaláltam hogy Pamikát most hozom be az éves oltására. Délután ki is ugrottam érte elmentünk az orvoshoz ott elvoltak olvadva tőle hogy milyen kis egyedi szőrzete van. Egy szó nélkül tűrt mindent. Így meg lett dicsérve.
Hazaérve felkaptam a kedvenc labdáját a fotómasinát és irány le játszani egy kicsit.
Hazaérve felkaptam a kedvenc labdáját a fotómasinát és irány le játszani egy kicsit.
Még mindig hihetetlen számomra hogy ez a félős kutya aki volt most odamegy megszagol idegeneket más kutyákkal játszik. Ez jó néhány éve meg se gondoltam volna. Hogy vénségére elkezd bízni másokban is :)
Szombaton hajnali 3 indulással pedig nekivágtunk az első hosszú utamnak.
Én alig aludtam úgy rágörcsöltem a versenyre és az útra is de ezt még akkor nem éreztem. De sikeresen levezettem az a 200 valamennyi kilométert és időbe odaértünk Tárnokra. Egyből megtaláltuk a kutyasulit. Mikor megérkeztünk még szitált az eső így egyből elkezdtünk kipakolni illetve sátrat állítani, de ahogy kelt fel a nap úgy a rossz idő is távozott. Először az A1 kezdtek így mehettünk is pályát járni. Nekem nagyon tetszett a jumping pálya könnyű futós volt.
Az első induló Dávid volt Frenkivel és utánuk én következtem, így csak fél szemmel láttam a futamukat. Sajnos a szlalom miatt kizárták magukat, pedig itthon annyit gyakoroltunk rá és tök jól ment neki de a versenyen mindig elrontja.
Nekünk pedig nagyon jól sikerült a futamunk ismét sikerült egy hibátlant futnunk. Izzy most is szépen lendületesen ment. Kezdünk beérni a versenyszitukhoz.
Sajnos a mi kategóriánkba végül csak 3 indultak mivel az előző napi esőzések miatt sokan vissza mondták a versenyt. Így egyedül álltam a dobogó legfelső fokán és büszke voltam Izzyre mert ismét egy hibátlant futott szép tempóval.
A további időt sétával és beszélgetéssel töltöttük. A két dinka spani meg beszalad a bozótosba és tiszta csimbókosan meg jelent előttünk. Az agyvíze Dávidnak az egekbe szökött mivel Frenki nagyon macerás kifésülni illetve vendégségbe készültünk a verseny után. Nem volt mit tenni meg vártuk még a következő futamunkat és utána valami fésű szerűséget megpróbálunk keríteni.
Az agility pálya már okozott némi fejfájást, hogy a fájós lábammal hogy érem utol vagy hogy érek a kutya elé.
Dávidék le is futtatták a pályát 1 megtagadással
Én viszont huh egy rakás ... voltam.
A kutyának nem adtam egyértelmű jelzéseket, illetve be is vált a félelmem nem tudtam jól helyezkedni így akkor is megtorpant Izzy, így hát 2 magtatagással lefutottuk a futamot. Aztán még sem végül a bíró kizárt minket mert én barom nem vártam meg a sípszót. Ez az Dóri ügyes vagy :D
Így most fordított helyzet állt elő 3. versenyzőt ismét kizárták így Dávidék álltak a dobogón.
A kutyákat gyorsan kifésültük már amennyire Frenkit gyorsan lehet.És irány Tatabánya.
Egész hamar odaértünk. A vendéglátóink kutyáját összeismertettük a mieinkkel. Hát nem lesznek a legjobb haverok de elviselik egymást. Így felmentünk a házba. Sokat beszélgetünk hisz már rég láttuk őket, este még elmentünk egy gyors sétára, majd eltettük magunkat másnapra.
Körbejártuk a környék látványosságait, közbe Dávid rég nem látott rokonai is hazaértek így a rögtönzött kutyás falka is 4 főre kerekedett ki. Így mentünk fel a Turulhoz.
Majd még visszamentünk a rokonokhoz egy vacsorára és olyan 6 órakörül elindultunk haza.
Elég későre sikerül hazaérnünk. A kutyák is hulla fáradtak voltak a 2 napos esemény teli kiruccanáson.
Én alig aludtam úgy rágörcsöltem a versenyre és az útra is de ezt még akkor nem éreztem. De sikeresen levezettem az a 200 valamennyi kilométert és időbe odaértünk Tárnokra. Egyből megtaláltuk a kutyasulit. Mikor megérkeztünk még szitált az eső így egyből elkezdtünk kipakolni illetve sátrat állítani, de ahogy kelt fel a nap úgy a rossz idő is távozott. Először az A1 kezdtek így mehettünk is pályát járni. Nekem nagyon tetszett a jumping pálya könnyű futós volt.
Az első induló Dávid volt Frenkivel és utánuk én következtem, így csak fél szemmel láttam a futamukat. Sajnos a szlalom miatt kizárták magukat, pedig itthon annyit gyakoroltunk rá és tök jól ment neki de a versenyen mindig elrontja.
Nekünk pedig nagyon jól sikerült a futamunk ismét sikerült egy hibátlant futnunk. Izzy most is szépen lendületesen ment. Kezdünk beérni a versenyszitukhoz.
Sajnos a mi kategóriánkba végül csak 3 indultak mivel az előző napi esőzések miatt sokan vissza mondták a versenyt. Így egyedül álltam a dobogó legfelső fokán és büszke voltam Izzyre mert ismét egy hibátlant futott szép tempóval.
A további időt sétával és beszélgetéssel töltöttük. A két dinka spani meg beszalad a bozótosba és tiszta csimbókosan meg jelent előttünk. Az agyvíze Dávidnak az egekbe szökött mivel Frenki nagyon macerás kifésülni illetve vendégségbe készültünk a verseny után. Nem volt mit tenni meg vártuk még a következő futamunkat és utána valami fésű szerűséget megpróbálunk keríteni.
Az agility pálya már okozott némi fejfájást, hogy a fájós lábammal hogy érem utol vagy hogy érek a kutya elé.
Dávidék le is futtatták a pályát 1 megtagadással
Én viszont huh egy rakás ... voltam.
A kutyának nem adtam egyértelmű jelzéseket, illetve be is vált a félelmem nem tudtam jól helyezkedni így akkor is megtorpant Izzy, így hát 2 magtatagással lefutottuk a futamot. Aztán még sem végül a bíró kizárt minket mert én barom nem vártam meg a sípszót. Ez az Dóri ügyes vagy :D
Így most fordított helyzet állt elő 3. versenyzőt ismét kizárták így Dávidék álltak a dobogón.
A kutyákat gyorsan kifésültük már amennyire Frenkit gyorsan lehet.És irány Tatabánya.
Egész hamar odaértünk. A vendéglátóink kutyáját összeismertettük a mieinkkel. Hát nem lesznek a legjobb haverok de elviselik egymást. Így felmentünk a házba. Sokat beszélgetünk hisz már rég láttuk őket, este még elmentünk egy gyors sétára, majd eltettük magunkat másnapra.
Körbejártuk a környék látványosságait, közbe Dávid rég nem látott rokonai is hazaértek így a rögtönzött kutyás falka is 4 főre kerekedett ki. Így mentünk fel a Turulhoz.
Majd még visszamentünk a rokonokhoz egy vacsorára és olyan 6 órakörül elindultunk haza.
Elég későre sikerül hazaérnünk. A kutyák is hulla fáradtak voltak a 2 napos esemény teli kiruccanáson.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése