Pami,Kraft,Tatabánya

Sajna a verseny előtti hétben a jobb lábfejem teljesen be volt dagadva így a héten otthon pihentettem volna csak mindig volt valami. Így azt is kitaláltam hogy Pamikát most hozom be az éves oltására. Délután ki is ugrottam érte elmentünk az orvoshoz ott elvoltak olvadva tőle hogy milyen kis egyedi szőrzete van. Egy szó nélkül tűrt mindent. Így meg lett dicsérve.

Hazaérve felkaptam a kedvenc labdáját a fotómasinát és irány le játszani egy kicsit.

Még mindig hihetetlen számomra hogy ez a félős kutya aki volt most odamegy megszagol idegeneket más kutyákkal játszik. Ez jó néhány éve meg se gondoltam volna. Hogy vénségére elkezd bízni másokban is :)

 

 Szombaton hajnali 3 indulással pedig nekivágtunk az első hosszú utamnak.
Én alig aludtam úgy rágörcsöltem a versenyre és az útra is de ezt még akkor nem éreztem. De sikeresen levezettem az a 200 valamennyi kilométert és időbe odaértünk Tárnokra. Egyből megtaláltuk a kutyasulit. Mikor megérkeztünk még szitált az eső így egyből elkezdtünk kipakolni illetve sátrat állítani, de ahogy kelt fel a nap úgy a rossz idő is távozott. Először az A1 kezdtek így mehettünk is pályát járni. Nekem nagyon tetszett a jumping pálya könnyű futós volt.
Az első induló Dávid volt Frenkivel és utánuk én következtem, így csak fél szemmel láttam a futamukat. Sajnos a szlalom miatt kizárták magukat, pedig itthon annyit gyakoroltunk rá és tök jól ment neki de a versenyen mindig elrontja.
Nekünk pedig nagyon jól sikerült a futamunk ismét sikerült egy hibátlant futnunk. Izzy most is szépen lendületesen ment. Kezdünk beérni a versenyszitukhoz.
Sajnos a mi kategóriánkba végül csak 3 indultak mivel az előző napi esőzések miatt sokan vissza mondták a versenyt. Így egyedül álltam a dobogó legfelső fokán és büszke voltam Izzyre mert ismét egy hibátlant futott szép tempóval.
A további időt sétával és beszélgetéssel töltöttük. A két dinka spani meg beszalad a bozótosba és tiszta csimbókosan meg jelent előttünk. Az agyvíze Dávidnak az egekbe szökött mivel Frenki nagyon macerás kifésülni illetve vendégségbe készültünk a verseny után. Nem volt mit tenni meg vártuk még a következő futamunkat és utána valami fésű szerűséget megpróbálunk keríteni.
Az agility pálya már okozott némi fejfájást, hogy a fájós lábammal hogy érem utol vagy hogy érek a kutya elé.
Dávidék le is futtatták a pályát 1 megtagadással
Én viszont huh egy rakás ... voltam.
A kutyának nem adtam egyértelmű jelzéseket, illetve be is vált a félelmem nem tudtam jól helyezkedni így akkor is megtorpant Izzy, így hát 2 magtatagással lefutottuk a futamot. Aztán még sem végül a bíró kizárt minket mert én barom nem vártam meg a sípszót. Ez az Dóri ügyes vagy :D 
 Így most fordított helyzet állt elő 3. versenyzőt ismét kizárták így Dávidék álltak a dobogón.

A kutyákat gyorsan kifésültük már amennyire Frenkit gyorsan lehet.És irány Tatabánya.
Egész hamar odaértünk. A vendéglátóink kutyáját összeismertettük a mieinkkel. Hát nem lesznek a legjobb haverok de elviselik egymást. Így felmentünk a házba. Sokat beszélgetünk hisz már rég láttuk őket, este még elmentünk egy gyors sétára, majd eltettük magunkat másnapra.
Körbejártuk a környék látványosságait, közbe Dávid rég nem látott rokonai is hazaértek így a rögtönzött kutyás falka is 4 főre kerekedett ki. Így mentünk fel a Turulhoz.
Majd még visszamentünk a rokonokhoz egy vacsorára és olyan 6 órakörül elindultunk haza.
Elég későre sikerül hazaérnünk. A kutyák is hulla fáradtak voltak a 2 napos esemény teli kiruccanáson.

 

 

Őszi Dasze kupa, Családi nap és stbi

Sajnos szeptember 26. egy nagyon borús esős reggelre ébredtünk és későn is sikerült elindulni reggel. De szerencsére Evelinék megvártak minket így indultunk el. Szerencsére már nem először vezettem Debrecenbe de külterületen a balesetem miatt nem is nagyon merek vezetni de valahogy muszáj volt legyőznöm ezt a félelmemet és a rossz látási viszonyok ellenére sikeresen megérkeztünk a helyszínre. Dáviddal elkezdünk kipakolni nagy nehezen felállítottuk a sátrunkat.( Muszáj leszek beszerezni egy quechua sátrat) Evelinék ki se dugták az orrukat az autóból így már csak kapkodva sikerült beregisztrálniuk. Végül ők is kicuccoltak. Elkezdődtek a kezdő futamok Az egyik csapatársunk is elkésett így kevés ideje volt bejárni a pályát de azt hiszem a kapkodások ellenére szépet futottak. Babették is kezednek összecsiszolódni így ők is felülmúlták magukat.

És lassan el jött a mi időnk. Pály bejárás, egész tetszetős kis pálya volt. Sajna amíg próbáltunk memorizálni bőrig áztunk, a kutyákat is bemelegítettük viszont mire sorra kerültünk mind két füles úgy didergett min a kocsonya.
Dávidék kezdtek Frenkóval, sajnos elég sok hibát összegyűjtöttek illetve Frenki is túl volt pörögve így nem igazán sikerült jól a futamuk.
Utána elérkezett az én időm is. Izzy mostanság a startnál mindig ki mozdul a helyéről így ezért nagyon izgultam de sikerült valamelyest normálisan elindulni és a pálya többi részén is csodaszépen ment és meg lett az első hibátlan futamunk :) Tempója is jó volt a gyereknek hisz nekünk volt a legjobb időnk nagyon büszke vagyok a kis lükémre.
A többi futamokat csak fél szemmel figyeltük mert elhülyéskedtünk a többiekkel. A második futam a Kellyéknek, és Turbinak is jobban sikerült mind ketten dobogósok lettek.

Viszont nekünk már nem sikerült olyan jól a kutyáink teljesen átfagytak nem győztük bebugyolálni őket. De még így is fáztak. Davidékat ki is zártak mert kiszaladt a pályáról Frenki vissza a boxába. Nekünk pedig sikerült beszerez egy szlalom hibát illetve egy zóna hibát.
De még így is sikerült a 2. helyre bejutnunk.

Így hát azt kell mondjam összességébe mindenki nagyon jó volt. A körülménykehez képest is.
 

 A tombolán ismét aratunk senki nem ment haza üres kézzel :)
A kúszóversenyen is jót szórakoztunk akár menyit is bénáskodtunk.

Másnap reggel pedig a kutyasuliba igyekeztünk hisz végre sikerült összeszervezni a családi napot, Ami egy bográcsozással, iszogatással egybekötött kiképzés. Kicsit szeles volt az idő de jót szórakoztunk, beszélgetünk.
 

Örömhírrel szolgált a bulin az is hogy jövőre rendezhetünk CAC kiállítást. Így lesz min dolgozni a következő évben. :)
Én nem álltam be Izzyvel gyakorolni a foglalkozáson csak fotóztam és szerencsére sikerült néhány jó képet készítenem.
Dél felé kész is lett a Csilis bab és végszóra Dávid is betoppant így kutyáztunk egyet megebédeltünk majd mentünk tovább, kimentünk Borbányára a lőtérre ott sétáltunk egy nagyot és elégedetten tértünk haza.

 

A következő héten vasárnap pedig egy váratlan vendég toppant be a kiképzésre.

Ritáék jöttek Lizával haza.
Nagyon jó volt őket látni hisz majd 5 hónapja nem láttuk őket. Sajnos csak egy hétre jöttek haza így próbáltunk egy agilitys napot tartani amikor ők is ráérnek. Így történt hogy egy szerdai napon egy rögtönzött edzést sikerült összehozni. Hiányoztak már az ilyen Ritás beszélgetések. Kifaggattuk hogy milyen a kint lét.

És sajnos ezzel az edzéssel együtt könnyes búcsút is vettünk egymástól hisz utána már nem is találkoztunk velük.

A múlthéten pedig találkoztunk Mollyékal akik épp itt jártak Nyíregyen.

Tök váratlanul ért a dolog. Nagyon örültem hogy végre tudtunk kutyástól találkozni :)

A héten pedig nagy erőkkel készülünk a szombati Kraft versenyre.