2015. június 3., szerda

Tokaj túra és Dasze kupa

Jaj nah most fogom a fejem hogy mivel is kezdjem. Haladok időrendi sorrendbe a dolgokkal.  Május 10.-én a szervezetünk megrendezte a Nyíregyháza-Tokaj túrát na jó egy kis csalással mert Nyírszőlőből indultunk a Mária zarándok utat követve. Reggel 8 kor volt a találka 13 ember  11 kutya vállalta be ezt a kemény 32 km –távot. Én a két spanit vittem magammal. Eleinte volt bennem egy kis félsz hogy a nagy németjuhászok akik a pályán nem beszámíthatóak más kutyákkal szemben letiporják az én két gyagyásomat de megnyugvásomra mindenkin szájkosár volt. És csak a sokadik balhé mentes km után kerültek le róluk.  A túra maga nagyon jó volt erdőn mezőn szántóföldeken keresztül Izzyéket meg legtöbbször nem is láttam hol vannak csak hallottam hogy a bozótosba szaladgálnak. 17km még vígan sétáltam utána kezdődtek a bajok mikor az utat jelző táblán nem akart fogyatkozni a km és csak egyre többnek és többnek éreztem a megtett utat mint amit a jelzések írtak.
Rengeteg erdőlakóval találkoztunk egy igazán közeli találkozásom volt is egy őzikével mert kb 5m tőlem szalad el a kutyák persze remegve indultak volna neki üldözni de ügyes okosak voltak és le lehetett tiltani őket. Mikor Tokajba értünk az ebek csobbantak egyet a Tiszába. Nekünk pedig még Rakamazra vagy is az üdülőtelepre vissza kellet gyalogolni mert ott volt egy kis „buli” finom csirkepörivel vendégeltek meg minket meg persze némi szeszes itallal is és mindenki kapott személyre és kutyára szólóan egy oklevelet és egy kupát. Haza érkezve pedig hulla fáradtan neki álltam a két kutyát kifésülni és lefürdetni. Sajna szárítás közbe rengeteg kullancsot szedtem ki belőlük de mint meg volt dögölve. Szóval a fordesto 100% bevált eddig nekünk.

És elérkezett az a bűvös május 23.-a amit már annyira vártunk az az a XI. Hajdú-DASzE Kupa. Szerencsére nem kellet olyan korán kellni így lazán elkészültünk itthon és időbe a helyszínre érkeztünk. Kipakoltunk felállítottuk a sátrakat mivel nem túl jó időt ígértek erre a napra.
Egyik csapatársunk volt a legelső a versenyző így szegény nagyon izgult de nem volt miért hisz magukhoz képest irtó ügyesek voltak. Majd izgulhattunk Dávidért és Frenkiért és azt kell hogy mondjam ebbe a kutyába ilyenkor mindig kellemesen csalódok mert amúgy hétköznapokba egy tökfej :D :D Mind a jumping és az agilitybe a dobogón állhattak . Aztán lassan de biztosan elérkezett a mi futamunk is én már teljes be voltam párázva hogy legalább ne zárjanak ki minket. Az agility pálya nagyon tetszetős nagyobb részben futós pálya volt. Sajna becsúszott egy zóna hibánk a palánkon lefele jövetnél de ennek ellenére nagyon büszke vagyok a kis lükére mert figyelt végig és fogjuk rá hogy szedte a kis lábait is.



Ezután egy hosszabb várakozás következett sajnos az ígért eső is megérkezett közbe és leszakadt az ég majdnem egész végig kitartott. A pálya építések között ismét tombolát sorsoltak néhánnyal nyertünk mi is szupi ajándékokat. Majd az open jumping futam kezdetére el állt az eső és mi is elkezdtünk készülődni. Kutyát kivettem a boxból próbáltam felébreszteni ami sikerült is. Majd jöttünk mi a pálya bejáráskor egyáltalán nem tetszett viszont kutyával lefutva meg nagyon jó volt bár utólag néhány dolgot nem úgy csináltam volna. Noh meg az elején elfelejtettem hogy van a pálya és váltottam ott ahol nem is kellet volna :D :D (ez az Dóri ügyes vagy) de Izzy nagyon szuperül ment ha én nem bénázom el még hibátlant is mehetünk volna. De most már késő bánkódni.Szóval Izzyvel a napot A1 be egy 2. helye open jumpingba egy  13. helyel zártuk.Hazaérve senkit nem kellet altatni.



A képekért még egyszer köszönet Zsófinak :)





2015. május 13., szerda

Új vendég


Mióta nem írtam rendesen pörögnek az események. Először is találtunk egy szupi jó úsztató helyet csak az a baj kint van a város szélén. Másodszor nagy erőkkel készülünk a XI. Hajdú-DASZE kupára. 

 
A bikejöring kicsit szüneteltetve van hisz van egy új lakónk néhány hétre,hónapra Happy a kis 9 hónapos yorki. Először mikor megkaptam a telefonhívást kicsit félve vállaltam el hisz nem a szívem csücske ez a fajta. De kellemeset csalódtam benne igaz hogy úgy került ide hogy a nevére se hallgatott de 10 nap alatt hihetetlenül nagyot fejlődött. Egy igazi móka mester mindig meg nevetett valamivel. A mi kis falkánk kissé nehezen fogadta be hisz elég aktív pörgős kutya és a spanik nem tolerálják ha nem hagyják meg nekik a kis személyes terüket.
Sajnos megnehezíti a dolgomat az új jövevény hisz a sajátjaimat is próbálom szinten tartani illetve fejlődni de sajnos vissza tart Happy hisz elkezdett tüzelni nem tudom magammal vinni de itthon hagyni se tudom olyna hosszú időre. Viszont sikerült eljutnunk egy Dasze edzésre is ami ismét hihetetlenül szuper volt. Jó kis futós pálya volt tudtunk olyan akadályokat gyakorolni ami nekünk sajnos nincs itthon. És úgy érzem most felkészültebben tudunk nekivágni ennek a közeledő versenynek.



A bemutatós szezon is elérkezett május elsején is volt egy fellépésünk és a felkérések csak sorba érkeznek a kutyasuliba. 


2015. április 15., szerda

Bikejöring avagy egy elfeledett bejegyzés

 Már korábban is emlegettem hogy szeretnék belefogni ebbe a sportba azt még nem tudom hogy marad hobby szinten esetleg a kíváncsiság miatt lehet kipróbáljuk magunkat egy versenyen a nagy sledog-ok között. Hisz valljuk be két 15kg alatti kutyával ilyen versenyre nevezni kissé nevetségesnek bizonyul. Viszont meglepő de elég gyors átlag sebességet tudnak produkálni így teljesen kezdő szinten. Meglátjuk mi alakul ki majd belőle.
Mielőtt nem jött meg a szuper szerkónk addig Izzyvel egy laza edzést tartottunk csak őt vittem magammal mert Frenkó előtte le volt fárasztva. Nagyon szép helyen jártunk a csajos pedig alakul mert magába is húz elég erőteljesen. Majd megálltunk pihenni lecsatoltam a pórázt erre a lökött kutyám egyből eliszkolt a legelő közepére és láttam hogy elkezd hemperegni. Én fogom a fejem kiabálok és szaladok felé. Pont elkaptam és le tudtam teremteni valami „finom” illatú dologba fetrenget bele.  Majd egy fél évet kihúztunk úgy hogy nem fetrenget bele semmibe és erre bum.
Nos ha már itt vagyunk és a kutya annyira vágyakozik bele a vízbe hát menjen teljesen mindegy most már ha koszos lesz. Mivel a kis patakocska nem épp a legtisztább volt de legalább azt a trutyit nagyjából le áztatja Izzyről. Visszafele is tepert persze jobb is volt neki a pancsolás után. Akkor egy 6km távot tettünk meg.



 Majd húsvétot követően egy keddi napon meg is jött az a bizonyos csomag. Kibontottam a kutyákra rápróbáltam a hámot és már alig bírtam kivárni hogy le teszteljem a rugós pórázt is. Sajna elég ramaty idő volt így csak egy kis 2km teszt körre tudtam elmenni. Hihetetlenül jók erős anyagból készültek a szerkók a hámot még a kutyáknak szoknia kellet hisz elég furán húztak benne.
A rugós pórázt viszont kicsit jobban utána olvashattam volna hogy könnyebb legyen az ebzeteknek de ez is tökéletes bár van egy kis súlya de nagyon jól tompítja az erős rángatást.
Azóta már szuperül húznak a hámba teljesen ki tudják fejteni az erejüket nem úgy mint a juliusos-ba. És öröm nézni őket amilyen kedvel belefognak a „munkába”