Azt se tudom hol kezdjem olyan régen írtam. Sajnos a versenyre nem jutottunk el mivel Dórika ügyesen lebetegedett. Pedig a DD kűrünkre nagyon rágyúrtunk.
De eljött a Szeptember és végelett minden jónak a kutyázás kimerül annyiba hogy 3x leviszem az ebet. Emiatt a Izzy teljesen el távolodott tőlem. Mivel tele van energiával és nem tudom lefárasztani mindent megtesz hogy valaki figyeljen rá. Nagyon szégyenlem magam emiatt de sajnos ez az év ilyen lesz valahogy kibírjuk.
Sajnos pozitív dolgokat nem tudok mondani de ha lesz egy kis szabadidőm azt tuti hogy Izzyre szentelem. Azt már nem is merem megkockáztatni hogy Pamikát is szóba se ejtem mivel azt se tudom már mikor láttam. Valamikor Augusztus közepén talán. :'(
No de néhány iskolai unalmas szünet meghozta azt az eredményt hogy Izzykének csináltam egy facebook oldalt. Igazábol nem tudom miért. Talán mert imádok áradozni róla de ezt a saját profilomon azért még sem tenném. Ha esetleg valaki szeretne ott is követni minket dobjatok egy likot ide. :D
Az itthoni kutyaparkos körülmények. Hmm jóformán lassan sehol sem tudom a kutyámat elengedni úgy hogy én is semmi stressz aggódás nélkül sétáljak. Lépten nyomon mindenütt etetik a kóbor állatokat és hát egy pillanatra nem figyelek és valamelyik füles elkezd habzsolni. Az előttünk lévő hatalmas nagy füves placc már a múlté most amerre csak nézz az ember munka gépek hegyén hátán itt ott feltúrva, betonozva. És a Bujtosi-tó melletti kutyafuttatón is ugyan ez a helyzet. Mondjuk az már nem lényeg h kutyások alig járnak oda. És ami nyáron a legnagyobb csalódást okozta hogy ahova jártunk kutyát úsztatni a tulaj kirakta a kutyát sétáltatni fürdetni tilos táblát. Innentől kezdve itt a környéken nem tudom hova vinni majd nyáron lehűteni a kutyát.
No de fel a fejjel majd lesz jobb is. És próbálok pozitív lenni.
Tudom nem valami hűű de jó bejegyzés de valahol ki kellet adnom ezt. És ne haragudjatok e miatt.